(szaporítás)

 

·        A növényt a kert szélvédett, napos vagy gyengén árnyékos részén ültessük. Telepíthetjük szegélynek, ill. csoportokban. Egy helyben 4-5 éven át is virágozhat. Az elbokrosodott idõsebb töveket azonban ajánlatos kiszedni.

·        A közönséges fajok bármilyen kerti talajon megélnek, trágyát egyáltalán nem igényelnek. A kényesebbeket viszont laza, tápdús földbe ültessük. Elõtte a talajt mélyen ássuk fel, jól trágyázzuk meg. Legjobb a nyár végén el-, ill. átültetni. Átültetéskor a gyökereket mindig vágjuk vissza, a leveleket pedig kurtítsuk meg, majd kellõ mélységben földeljük el. Bõségesen locsoljuk meg.

·        Száraz idõjárás esetén, fõleg virágzás idején öntözzük a növényt. Öntözéskor a virágokat ne érje víz! A nagyon nedves helyen elrothad. Télen az íriszeket l5-2o cm magasságban vágjuk vissza, és legalább l5 cm vastagon takarjuk be lombbal vagy szénával, szalmával. Takarással biztosíthatjuk a talaj állandó nedvességét is.

·        Szaporítható magról és tõosztással, néhány fajta dugványozással. Ha tõrõl szaporítjuk, a tövet annyi részre szedjük szét, ahány hajtása van.

 

     (karbantartás)

 

·        Rendszeres használat esetén írógépünket tanácsos naponta leporolni, a gép belsejét hetenként kitisztítani és havonta megolajozni. Ha a gépet ritkábban használjuk, a portalanítást és a karbantartást gépelés elõtt is elvégezhetjük. Tisztítás elõtt mindig helyezzünk írógépünk alá több réteg újságpapírt.

·        A port lapos, hosszú szõrû, puha ecsettel távolítsuk el. Segítségével még a résekbõl is könnyen kisöpörhetjük a lerakódott szennyezõdéseket. A betûket kemény szálú kefével tisztítsuk. A célnak a fogkefe is megfelel. A betûkbe beszáradt piszkot benzinnel vagy denaturált szesszel tüntessük el.

·        A súrlódásnak kitett mozgó alkatrészeket olajozzuk meg, de csak annyira, hogy az olaj ne csöpögjön. A túlzott olajozás kárt okozhat! Vigyázzunk, hogy a gumihengerekre ne kerüljön olaj, mert rongálja a gumit, és a papírt is beszennyezi. A hengereket denaturált szesszel mossuk le, és mindig töröljük szárazra.

·        Az írógép burkolatát legjobb mosószeres vízzel megtisztítani. A mosást csak jól kicsavart ronggyal végezzük, nehogy a víz bekerüljön a gépbe. A burkolaton található festékfoltokat denaturált szesszel távolítsuk el. A gépet pormentes helyen, letakarva tároljuk!

 

     (kertben)

 

·        Az istállótrágya mindenféle talajon jól használható a humusz pótlására. Gazdag tápanyagokban, javítja a talaj szerkezetét, fokozza víztartó és vízáteresztõ képességét. Öntözött kerti talajba háromévenként 1o-2o kg, öntözetlenbe 7-14 kg trágyát dolgozzunk be négyzetméterenként. Ennél erõsebben csak kivételes esetekben célszerû trágyázni, mert a talajba juttatott többletnitrogén káros lehet a növényekre.

·        Csak érett trágyát használjunk, mert az éretlen több kárt okoz, mint hasznot. A trágya akkor jó, ha a szalmaszálak nem ismerhetõk fel benne. Legyen tiszta, idegen anyagokat (követ, törmeléket stb.) ne tartalmazzon. Ha kell, kiszórás elõtt tisztítsuk meg, addig hagyjuk kazalban és takarjuk le mûanyag fóliával.

·        Az istállótrágyát õsszel, alaptrágyaként dolgozzuk a talajba. Kötött talajba sekélyebbre, lazább vagy gyengébb homokba mélyebbre. Lehetõleg keverés, ill. hígítás nélkül használjuk. A kiszórt trágyát igyekezzünk minél hamarabb a földbe ásni, mert tápanyagtartalma és hatása az idõ múlásával egyre csökken.

·        Néhány trágyafajta (sertés- és baromfitrágya) kiszórásánál ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl tömény és túl friss, mert kiégeti a növényeket. Ezeket a trágyákat kellõ ideig érleljük, és megfelelõen almozzuk. Így rendkívül értékes trágyát kapunk.

 

     (tudnivalók)

 

·        Alapvetõ szabály, hogy étkezés elõtt étvágygerjesztõt, a különféle fogásokhoz más-másfajta italt, a feketekávéhoz pedig konyakot (a hölgyeknek likõrt) szolgálunk fel. Az aperitif magas szesztartalmú legyen. Édeset ne adjunk, mert az csökkenti az étvágyat.

·        Ahhoz, hogy helyesen tudjuk megválasztani, milyen ételhez milyen italt adjunk, nagyjából ismernünk kell az italok, elsõsorban a borok fontosabb sajátosságait.

·        Az elõételhez „száraz” fehérbort, raguhoz vagy pörköltszerû ételhez könnyû vörösbort, barna sülthöz „nehéz” vörösbort, desszerthez likõrbort, aszúbort vagy pezsgõt adjunk. A pezsgõ nem elõzheti meg a bort. Ha nincs elõétel, leves elõtt bort vagy sört nem illik inni.

·        A fehér borokat 8-14 C fokra lehûtve, a vörösborokat pedig szobahõmérsékleten szolgáljuk fel. A hûsítõ italokat általában 10 C fokra hûtsük. A pezsgõ csakis jéghidegen jó. A tömény italokat szobahõmérsékleten és hûtve is adhatjuk.

·        Mielõtt innánk, minden falatot nyeljünk le, és szalvétával töröljük meg a szánkat, hogy a pohár széle ne legyen maszatos. Tele szájjal inni sem szabad!

·        Ha kávét iszunk, csak a csészét emeljük meg. Ha már felkavartuk a cukrot, vegyük ki a kanalat, és tegyük a csészealjra.

·        Az italokat mindig kortyolgassuk, ne igyuk ki egyszerre (kivétel néhány tömény ital). Elsõ töltéskor viszont csak akkor igyunk, ha a házigazda poháremeléssel jelt ad.

·        Ha koccintunk, akkor minden esetben igyunk is. Elegendõ egy korty ital is. Ivás nélkül visszatenni az asztalra az italt illetlenségnek számit. Sörrel, vízzel, üdítõvel ne koccintsunk!

 

     (etikett)

 

·        Ebéd, vacsora elõtt étvágygerjesztõ aperitiffel kínáljuk a vendégeket. Csak pálinkák és keserû italok alkalmasak étvágygerjesztõnek. Az aperitif semmiképp se legyen édes ital, mert elveszi az étvágyat. Az ital mellé adjunk egy kis harapnivalót is, nehogy megártson.

·        Azok számára, akik nem ihatnak alkoholos italt, mindig legyen alkoholmentes üdítõital vagy ásványvíz. Az italt jellegének megfelelõen hûtve vagy jéggel, és a hozzávaló pohárban szolgáljuk fel. A vörösbort, a konyakot és a likõrt ne kínáljuk hidegen. Ezek csak a szobahõmérsékleten kellemesek.

·        Minden egyes fogáshoz más-más ital illik, de leveshez, kompóthoz ne adjunk semmifélét. A fõételt lehetõleg olyan borral szolgáljuk fel, amilyennel készült. Fehérbort fehér, vörösbort vörös hússal a legjobb fogyasztani. Étkezés után kávét, konyakot, pezsgõt kínáljunk.

·        Ha az étkezéshez többféle bort szolgálunk fel, a borok sora a jobb és különlegesebb kategóriák felé haladjon. A túlzottan fûszerezett ételekhez ne adjunk bort, mert a fûszer elnyomja a bor ízét. Hidegtálakhoz és salátás elõételekhez is inkább sört fogyasszunk. knol.google

 

     (megelõzés)

 

·        Az italozáskor jelentkezõ kellemetlen tüneteket legjobb megelõzni. Ha az alkoholfogyasztást nem tudjuk elkerülni, akkor elõtte célszerû olajbogyót, olajos magvakat, szardíniát stb. enni. Ezek az élelmiszerek lassítják az alkohol felszívódását. Éhgyomorra alkoholt semmiképpen ne igyunk!

·        Próbáljuk elkerülni az italok összevissza keverését. Lehetõleg egyféle ital mellett maradjunk. Borra sört ne igyunk, a könnyû édeset pedig nehéz töménnyel ne keverjük. Ha már sokat ittunk, a szénsavas alkoholról végképp mondjunk le. Az ilyen ital csak ront állapotunkon.

·        Ha mégis túl sokat ittunk, másnap fogyasszunk sok hideg gyümölcslevet és ásványvizet. Reggelire együnk sós halat, sonkát, de jólesik ilyenkor a savanyú káposzta is. A kínzó másnaposság csillapítására együnk multivitaminokat, ill. B6-vitamint. Egy csésze erõs, hideg kávé vagy kamillatea is segítségünkre lehet. Meleg italt azonban ne fogyasszunk!

·        A fejfájást és a levertséget hideg borogatással vagy nyakunk enyhe dörzsölésével próbáljuk csökkenteni. Jó szolgálatot tesz ilyenkor a váltott hõfokú tusolás is.

·        A másnaposságot sohase gyógyítsuk alkohollal, mert már egy kevés szesz is meghosszabbítja a kellemetlen állapotot. Ha nincs étvágyunk, inkább koplaljunk, kényszerbõl ne együnk.

 

     (praktikák)

 

·        Az ételek kellemes íze, zamata, illata csak ízesítõ anyagokkal (fûszerekkel) fokozható. Az ízesítõ anyagok az eredeti ízt jobban érvényre juttatják, hangsúlyozzák. Ízesítõk nélkül az étel egyhangú, élvezhetetlen, sokszor ehetetlen. Ízesíthetünk sóval, cukorral, ecettel, citrommal, fûszernövényekkel, ill. pirítással, füstöléssel, pácolással, tûzdeléssel.

·        Ételeinket igyekezzünk helyesen ízesíteni. A helyesen ízesített ételek serkentik az emésztõszervek mûködését, az étvágyat fokozzák.  A túlfûszerezett ételek viszont károsan hatnak a szervezetre.

·        A fûszerezés mindig mértéktartó legyen! Az ételekben minden íz az étel jellegéhez igazodjon. Úgy fûszerezzünk, hogy az étel ne veszítse el jellegzetes ízét. Fordítsunk figyelmet a szín és íz egységére is.

·         Ügyeljünk az ízek harmóniájára. Ne használjunk együtt olyan fûszereket, amelyek közül az egyik elnyomja vagy közömbösíti a másikat. Ha több fûszert használunk, törekedjünk arra, hogy egyik íz se domináljon. Az ízesítés akkor lesz tökéletes, ha a felhasznált fûszerek az ételbõl nem érezhetõk ki.

·        Szabjuk az ételt egyéni ízlésünkhöz, kívánalmainkhoz. A fûszereket úgy adagoljuk, hogy az étel mennyiségének és ízlésünknek megfeleljenek. Ne ragaszkodjunk a receptekhez!

 

     (teendõk)

 

·        Ha az izzadás egyes bõrtájékon (hónalj, kéz, láb) kismérvû, helyi kezeléssel befolyásolhatjuk, ill. ellensúlyozhatjuk. Ha viszont kóros, vagy a helyi kezelés nem használ, orvoshoz kell fordulnunk. Azt is vegyük figyelembe, hogy a helyi kezelések hatása csak idõleges, mert az izzadás természetes, létfontosságú folyamat, tehát nem szüntethetõ meg.

·        Az izzadság kellemetlen szagát elsõsorban gyakori mosakodással (szappannal) és sûrû fehérnemûváltással küzdhetjük le. A fehérnemû legyen könnyû, szellõs. Használjunk dezodoráló szereket (kölnit, hintõport stb.). A dezodoráló szerek azonban nem helyettesíthetik a tisztálkodást.

·        A túlzott hónaljizzadásnál legokosabb naponta kétszer megmosni a hónaljat meleg vízzel és szappannal, majd szárazra törlés után dezodorálni. Napközben frissítõ kendõvel tüntessük el az izzadságot. Bõrpanaszok esetében célszerû a hónaljszõrzetet két-háromhetenként leborotválni. Ilyenkor legjobb alkoholmentes krémdezodort használni. 

·        Testünkön a bõrfelületek ott, ahol egymással érintkeznek (comb, mell), könnyen fertõzõdnek és begyulladnak. A bõrgyulladásokat azonban megelõzhetjük, ha ezeket a testrészeket naponta szappannal lemossuk, jól megtöröljük és gondosan behintõporozzuk.

 

     (eltávolítás)

 

·        A folt tisztításához azonnal fogjunk hozzá, mert csak így lesz eredményes. Ha az izzadság az anyag színében színelváltozást (fakulást) okoz, a folt eltávolítása a legtöbb textilanyag esetében majdnem lehetetlen.

·        A friss foltot szappanos mosással is eltüntethetjük. Biztos eredményt azonban ecetes vízzel vagy hidrogén-peroxid vizes oldatával érhetünk el. Ha hidrogén-peroxidot alkalmazuk, a foltos részt néhány percig az oldatban áztassuk, majd az anyagot öblítsük langyos vízben. A hidrogén-peroxid csak színtartó textilanyagok esetében használható.

·        Gyapjúanyagból az izzadság nyomát hígított szalmiákszesszel (egy liter víz és 10 evõkanál szalmiákszesz) tisztítsuk. Az eltávolított folt után az anyagot célszerû még ecetes vízben is öblíteni. A gyapjúanyag visszanyeri színét.

·        Ha a textilanyag már kissé elszínezõdött, a foltot szalmiákszesz, alkohol és só keverékével (3 evõkanál szalmiákszesz, 3 evõkanál alkohol és egy evõkanál só) próbáljuk eltávolítani. A keverékkel a foltos részt puha ronggyal dörzsöljük át, majd száraz ruhával töröljük szárazra.